Kommunikatív nyelvi tevékenységek és stratégiák

2011.03.07.téma:Nyelvtanfolyamcímkék:angolfrancianémetnyelvtanfolyamnyelvvizsgaolaszspanyol

A kommunikatív feladatok elvégzéséhez a nyelvhasználóknak kommunikatív nyelvi tevékenységet kell végezniük, és kommunikációs stratégiákat kell alkalmazniuk. Sok kommunikatív tevékenység, mint például a beszélgetés és levelezés, interaktív, vagyis a résztvevők felváltva játszanak produktív, illetve receptív szerepeket, gyakran többszöri szerepcserével.

Más esetekben, mint például, ha egy beszédet rögzítenek és közvetítenek, vagy amikor írott szövegeket kiküldenek vagy megjelentetnek, a produkció létrehozója a befogadótól távol van, lehet, hogy nem is ismeri a másikat, és az nem tud reagálni. Ilyen esetekben a kommunikatív esemény beszédnek, írásnak, beszédértésnek vagy olvasásnak tekinthető. A legtöbb esetben a nyelvhasználó - beszélőként vagy íróként – létrehozza saját szövegét saját mondanivalójának kifejezéséhez. Más esetekben kommunikációs csatornaként működik (gyakran, de nem mindig, különböző nyelveken) két vagy több személy között, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak közvetlenül kommunikálni. Ez a folyamat, a közvetítés, lehet interaktív vagy egyirányú.

Valószínűleg a legtöbb helyzet a tevékenység típusainak több fajtáját tartalmazza. Egy iskolai nyelvórán például előfordulhat, hogy a tanulónak figyelnie kell a tanár magyarázatára, olvasnia kell valamit a könyvben, magában vagy hangosan, csoport - vagy projektmunka során kommunikálnia kell a többi tanulóval, feladatokat vagy esszét kell írnia, sőt talán közvetítenie is kell, legyen az tanulási feladat vagy egy más tanulónak való segítségnyújtás céljából.

A stratégiák olyan eszközök, amelyeket a nyelvhasználó meglévő tudásának mozgósítása és kiegyensúlyozása, valamint különböző készségek és eljárások aktiválása érdekében használ, hogy a kommunikációs helyzet követelményeinek megfeleljen, és a feladatot sikeresen végrehajtsa az adott célnak megfelelő legteljesebb vagy leggazdaságosabb módon. Ezért a stratégiákat nem egyszerűen a hiány szempontjából kell vizsgálni, vagyis nem olyan eszközként, ami segít a nyelvi hiányosság és a félreértés áthidalásában.

Az anyanyelvű beszélők rendszeresen használnak a kommunikációs követelményeknek megfelelő mindenféle kommunikációs stratégiát (amelyeket a továbbiakban fejtünk ki). A kommunikációs stratégiákat tekinthetjük metakognitív elvek alkalmazásának: tervezés, kivitelezés, önellenőrzés és korrekció a különböző kommunikatív tevékenységek (recepció, interakció, produkció és közvetítés) végrehajtásakor.

A „stratégia“ szónak különféle használata létezik. Itt egy bizonyos cselekvéssor alkalmazását értjük rajta, amelynek célja a legnagyobb hatékonyság elérése. A valódi kommunikációs folyamathoz képest alacsonyabb szintű készségként kezelik azokat a készségeket, amelyek a beszélt és írott szó megértése és kiejtése folyamatának elmaradhatatlan részei (pl. egy hangsor feldarabolása annak érdekében, hogy jelentéssel bíró szavak sorozataként értelmezhető legyen).

A nyelvtanulás során elért fejlődés a tanuló megfigyelhető nyelvi tevékenységekben való részvételében és kommunikációs stratégiáinak működtetésében látható legjobban. Ezért ezek megfelelő alapot nyújtanak a nyelvi jártasság szintezéséhez. Ebben a fejezetben ismertetjük a szóban forgó tevékenységek és stratégiák különböző aspektusaihoz javasolt szintrendszert.